Sokan mondják, mondták, hogy tanulnunk kellett volna Causescutól.

Senkinek olyan sikeres propagandája nem volt a keleti tömbből nyugaton, mint neki.

Akiktől én tanulnék, azok inkább az akkori romániai magyar szerkesztők, szerzők, színészek. Akik a keskeny pallón is járni tudtak: Kányádi Sándor, Bodor Pál, Süttő András, hosszú lenne sorolni.
Álomkommandó.

Bármekkora is volt a magyarok zaklatása abban a piszkos, kommenista Romániában, azért olyan nyelvtörvényt nem hoztak, mint most a rendszert váltó, demogratikus Szlovákiában...

Nekem úgy tűnik, ez a nyelvtörvény eléggé emlékeztet a fent leírtakra. De ugyanakkor az a gyanúm, a hátterében gyakorlati, anyagi bajok állnak. Életszínvonal-romlás igyekszik pótolni buta emberek lelki ápolgatásával. Azt hiszem, az értelmesebb szlovákot elidegeníti vezetésétől, az asszimiláűlódás útján járókat visszafogja, a magyarokat pedig megerősíti intellektuális magyarságukban.
Viszont nem hiszem, hogy a mai Európai Unióban megértik. Hacsak úgy nem magyarázza el valaki a törvényt, hogy olyan, mintha euroezreket kellene fizetni Németországban egy francia nyelvű rádióadásban Aix-de-Chapelle vagy Charlemagne kimondásáért Aachen és Karl der Grosse helyett. A szituáció fonákságát át kell fordítani a német-francia viszonyra. Vagy a kelta nyelven segítséget kérő dél-angliai paraszt és az orvos helyzetére. Még német esetben is előfordul, hogy nővérnek kell tolmácsolnia egy-egy beteg tájnyelvét, egy nyelven belül! Segítségért lehet sikoltozni magyarul olyan helységben, ahol csak 19 százalék magyar él? Vagy ha nem, akkor joga van ezt az orvosnak nem értenie?

Minden rendben van ! Szmoru ha a magyarok nem tudnak szlovakul a Slovak terueleten.
Szomoru ha egy szlovak nem tud beszelni senkivel mert az itt elo magyarok nem akarnak vele beszelni akor se ha tudnak szlovakul.
Szoval ez nem emberi dolog hanem politikai Csaki es tarsai nagyon szomoru politikaja.
En Kassan/Košice/ varosba szulettem amikor a magyarok a szlovakokat meg pofosztak
ha szlovakul beszeltek.Remelem hogy el jon az nap amikor fel ebredunk oszesen.

5-re
Anyàmat a tanitonö pofozta, ha magyar anyanyelvét hasznàlta, nem most, hanem ezelött 80 éve! Egy magyarlakta faluban!

5. Július
2009. 07. 19. 6:42
Örülök, hogy egy július(vagyis Gyula) nevű szlovák nemzetiségű személy is ideírt. Legalább mindenki láthatja, hogy a szlovák átlagember miként gondolkodik. Az az állítása egyébként nem igaz, hogy a magyarok nem tudnak vagy nem akarnak beszélni. szlovákul. (Bár e törvény elfogadása után nem is lenne rossz ilyenformán tiltakozni). Sajnos őket valójában nem az zavarja, hogy nem tudunk szlovákul(mert ez nem is igaz), hanem hogy tudunk magyarul és főleg, hogy magyarok vagyunk "SZLOVÁK TERÜLETEN". Van egy mondásuk, hogy "Szlovákiában Szlovákul". Ezzel szinte a teljes szlovák társadalom egyetért. Ezért nem is nagyon látok esélyt arra, hogy velük értelmes megegyezésre lehetne jutni. Egyedül a kényszer viheti rá őket arra, hogy soviniszta beteg nézeteiket ne akarják ránk erőltetni. Magyarországnak sokkal keményebben kell fellépnie, minden követ meg kell mozgatnia, sőt lehet, hogy még a határmódosítás lehetőségét is fel kellene vetni a nemzetközi fórumok előtt, rámutatva arra, hogy szlovákia képtelen és nem akar egyenjogúságot biztosítani határmenti sávban élő magyaroknak. Persze tudom, hogy most naív voltam, de az biztos hogy ha ez lenne a levegőben, akkor nem mernének ilyen nyelvtörvényekkel rontani a helyzetükön.

5. Julius Ejnye, ejnye, hazudni csúnya dolog! Ne tessék már olyat állítani, hogy a szlovákiai magyarok nem tudnak szlovákul, ráadásul, ha tudnak is, nem akarnak szlovákul beszélni. Ezt tessék elmondani gyerekeinek, illetve unokáinak, hogy a gyűlölet lángja ne aludjon ki. A szomorúsága pedig abból ered, hogy zavarja Önt, hogy hazájában vannak még magyarok. Érzését megértem, hiszen önök között nőttem fel, Kosicén.

5-re és 8-ra:

Nemsokára a 68-as események után 69-70-ben volt alkalmam a Magas Tátrában és Kassán is járni.
Hogy mennyire tudnak és beszélnek a szlovákiai magyarok magyarul, azt nem tudom, de hogy anno többhetes ott-tartózkodásom alatt csak egyszer hallottam magyar szót, az biztos !
Akkor, amikor Kassán mögöttem cigányok jöttek.
Ők beszéltek ugyanis egyedül magyarul...

Julius nem szlovák hanem fasiszta, a szlovák kifejezés etimológiája valami hasonlót jelent, főleg gyűlöletet. Gyűlölni mindenkit akitől loptunk, főleg a cseheket és magyarokat. A csehektől a nyelvet lopták, a területet a magyaroktól, sőt ősi magyar szimbólumokat mint hármashalom és kettőskereszt.
A magyar földrajzi neveket egyszerűen átfordították idétlen nyelvükre, ahogy a románok is. Mind a mai napig vannak olyan magyar nevek amelyeket nem tudtak átfordítani, mert primitív nyelvük alkalmatlan rá.
Amíg szlovákok élnek a Kárpát-medencében addig itt nem lesz béke !

Az öreg bárd, Diurnus megnyilvánulásai azért érdekesek, mert egy történelmi "alak" megnyilvánulásai, a orális "történetirás" bizonyitékai.

Amit mondott, az további bizonyiték arra, hogy a volt "baloldali" szocialista országok többsége nemzetiségi börtön volt. Igy volt ez Romániában, Bulgáriában, Csehszlovákiában, a legkeményebben pedig a Szu-ban, ahol is a russzifikálás szinte pártprogram volt. Ez folytatják a kinaik most. Keményen, kézzel-vassal, néha golyóval.

Egy személyes élményem az akkor még Csehszlovákiából: a pozsonyi Prior-áruház elött ültünk a fiammal (aki germán származásúként kifezetten tejszöke volt, öt éves lehetett) és magyarul beszélgettünk (most huszonévesen kiválóan beszél és ir magyarul, de a szláv nyelvek ellen sincs semmi kifogása, elég flottul gagyog lengyelül, mert a barátnöje lengyel), amikor mellettünk megszólalt egy eléggé dülöngélö férfi és magyarul, de szlovák akcentussal énekelve kioktatott, hogy Szlovákiában bizony szlovákul kell beszélni. Lehet, hogy fiam szökesége irritálta (azt hihette, hogy a gyerek "szlovák", csak a hülye magyar apja traktálja magyarral). Erre én németül elmondtam neki, hogy mint csináljon (ti. kreuzweise....), és leforditottan neki magyarul is. Valamint mondtam neki valami nagyon kedveset szlovákul is (a nagybátyám felesége szarvasi szlovák volt, a nagypapától, aki egy kenyérre kenhetö öreg szlovák szücs volt, tanultam egy-két szlovák káromkodást), erre valahogy megnyugodott.

Csak úgy érdekességképpen, nálunk Németországban a Munkaügyi Hivatalban a téjékoztatók mindenféle nyelven ki vannak nyomtatva, a "Tanácsházán" van török és orosz ügyfélfogadás; nagyon sok bankban van török nyelvü tanácsadás, pedig a törökök nem hogy nem állampolgárok, de még nem is EU.

Svédországban, ha valaki kétnyelvü családban van, joga van a svéd mellett már öt éves korától a másik nyelv anyanyelvü szintü okitására, ezt az állam fizeti.

Szóval Szlovákia nem égészen Európa, de persz Románia, de Mo. sem.

Július: Nem igaz, hogy a szlovákiai magyarok nem tudnak szlovákul. Én ha Dél-Szlovákiában járok, akkor nagyon sok magyartól is csak szlovák szót hallok, mert nem mernek megszólalni magyarul... Európai Unió, 2009, 21. századi ultramodern kor. Itt tartunk. És akkor még duplán diszkriminálják is őket nyelvtörvényekkel... Próbálná meg bárki is "elspanyolosítani" a katalánokat... oda is csapnának.

lord: Azért egy etnikai térképet is javaslok tanulmányozni. Kassa mai lakossága jó, ha összesen 8%-ban magyar. Ez húsz-harminc éve lehetett még kb. 15-20%. Kolozsváron viszont pl. 19% a magyarság, de az is tiszta román nyelvű városként hat, mert arányában kevés már az ottani magyar, és csak nagyon ritkán hallani a magyar nyelvet. Pedig a 19% az akárhogy is számoljuk: 70000 ember. A Magas-Tátrában pedig mindig is túlnyomóan szlovák többség lakott még akkor is, amikor a terület a Magyar Királyság része volt. Talán volt ott egy-két magyar hivatalnok és tanár, de az a rész soha nem tartozott a magyar nyelvterülethez. A déli terület volt színmagyar. Volt, mert betelepítésekkel, kitelepítésekkel és szlovákosítási akciókkal vegyes lakosságú területté változtatták. Révkomárom ma már csak 60%-ban magyar, Rimaszombat már 70%-ban szlovák, Érsekújvár pedig 75%-ban szlovák ma már. Ezek egykori szlovákiai magyar fellegvárak. A szlovákiai magyar lakosság egyötöde pedig vegyes házasságban él, aminek általában az a vége, hogy azokban a családokban szlovák nemzetiségű emberek nőnek fel (tehát nem tanulnak meg magyarul). Magyarul: a szlovákiai magyarok következő generációja számarányában jóval kevesebb lesz a mai értéknél.

Julius vagy provokátor, vagy tényleg szlovák, aki beszél magyarul. Csak szeretném tudni, hová való?
Mert ahol én születtem, ott a szlovákok kissebbségben voltak a többszégi ruszin és magyar lakossághoz képest. Eléggé gettóban éltek, mert soha senki nem felejtette el nekik, hogy légionáriusok leszármazottjai, akik azért kaptak földet és építettek falut nekik, mert ellenünk harcoltak, A csehszlovák érában nagy volt a szájuk, aztán lekushadtak. Soha nem keveredtek, a saját nyelvükön beszéltek. Ha be is jött néha valamelyikuk a falusi kocsmába, mindenki elhallgatott, lett légyen ruszin vagy magyar.
Míg ott éltem, soha nem voltam a kolónián, ahol a szlovákok éltek. Pedig alig több mint egy km-re volt a vasutállomástól.
Aztán jártam és ismertem őslakos szlovákokat, aki beszélték a közös nyelvet, a mi kúlturánkban éltek. Soha semmilyen konfliktus nem volt és ment a keveredés rendesen.
A nyelv meg? Nem kell azt erőltetni. A nyelvkeveredés megy magától, mert az emberek beszélni akarnak egymással. A nyelv erőltetése rögtön ellenállást szül és visszaüt azokra a nemzetekre, akik erőltetik. Kossuthék is itt vesztették el a csatát, így vesztettek a "fajmagyar" marhák. És így fognak veszíteni az szlovák barmok is, mert az ilyen törvények szeparatizmushoz vezetnek, azok meg konfliktushoz. És nem kellene a barmoknak elfelejteni, hogy a szlovákok alig több mint 4 millión vannak és mindenki utálja őket a környéken.
Julius, zrozumil? Kity majes dyaku, zmosu razyasniti tobi v korchme....

fututeincur, nem hiszem, hogy egy nyelv primitiv lenne. Igy a szlovák sem, a román sem.
Csak emberek lehetnek primitivek.

Különben a szlovák, mint a nyugati szláv nyelvek centurmában elhelyezkedö nyelv, igen jól hasznositiható, hisz egy szlovákul beszélö megérti a csehet, a lengyelt, a horvátot, nagyon könnyen megtanulhatja az ukránt is. Egy nyelv ellen ne legyenek az emberek kifogásai, kifogásai csak primitiv emberek ellen lehetnek. Vagy primitiv nyelvtörvények ellen.

11
Russzifikálás a SZU-ban? Na ez a legnagyobb baromság!!!!!
A SZU-ban nem volt államnyelv. Az orosz sem volt az!!!!
Én végig magyar iskolába jártam és magyarul érettségiztem. Az orosz nyelvet kevesebb óraszámban oktatták, mint magyarországon!!!
Az egyetemek nagy része a köztársaság, vagy az autonómia nyelvén voltak. Csak az összövetségi egyetemek, ahová én is jártam, voltak oroszul.
Ami engem illet, az egyetem előtt nem tudtam oroszul. A hadseregben is nagy probléma volt, hogy a besorozottak nem beszéltek oroszul.
SOHA, ismétlem, SOHA nem kénszerítették az orosz nyelvet és nem volt ruszifiákáció. Magyarizáció volt ám rendesen :) Minden orosz, aki a faluba került, megtanult magyarul és szívesen tette.

Sebesi Ferencke, ha beszélnél egy-két idegen nyelvet akkor megértenéd amit mondok.
Talán szlovák nyelv nincs is, csak kitalálta valaki és probálják eröltetni...

"Tusnádfürdői beszédében Tőkés László EP-képviselő – miután több példával is ecsetelte a magyarok hátrányos megkülönböztetését – azt mondta, hogy Erdélyben a magyar nyelvet is hivatalossá kell tenni." A Felvidéken is !

11-re
Sebes Ferinek:
Írod, hogy Diurnus szerint a „volt „baloldali” országok többsége, nemzetiségi börtön volt.”
Anno Magyarországot „a legvidámabb barakknak” nevezték széles e világban. És mi magyarok, még ennek sem tudunk örülni. A mostani „mieink”, az akkori operett ellenállók, élükön a liberálisokkal, csak az elnyomást, a diktatúrát, meg a „minden rossz volt”- ot harsogják még ma is, azokról az időkről.

12-re
Straniersnek:
Köszi a szlovákiai etnikai részletezést !

Már-már sajnálom, hogy a 30-40 évvel ezelőtti romániai helyzettel példálóztam a szlovák nyelvtörvény ügyében. Sajnálom, mert ahol a hozzászólás lehetőségével élve valaki lebarmozza a szlovákokat, (amit nemigen enyhít, hogy kvázi önkritikai lemarházás is előfordul a szövegben), meg ahol valakinek az álneve (fututencur) [bocs, de leírom:] románul azt jelenti, h. "basznállak seggbe"-- ott nehéz demokratához méltó stílusban vitázni. Rögeszmém: nekünk itt stílusban, nyelvhelyességben, s még sokkal inkább szellemi higiénében, habitusban elsősorban magunkat, olvasóinkat és a gondolatokat tisztelve kell megnyilvánulnunk.
Granicsárnak: Körösi Csoma Sándor nyomában dokufilmet forgatva jártam '72-ben Bakuban, Taskentben, Bokharában (utóbbiban járt Csoma is: ez a város volt a végcélom, hogy aztán átmenjek a Himalája déli-délnyugati oldalára, Pechavarba, Rawalpindibe, Quetába, Lahore-ba, Karachiba stb.) de SZU-beli élményeim nagyon egybevágnak a russzifikálás vádjával. Aki (akár szűkebb hazáján belül) Uzbekisztánban vagy Azerbajdzsánban vinni akarta valamire, az előnyös helyzetbe került, ha orosznyelvű iskolába járt és járatta gyerekeit, orosznyelvű újságot olvasott, és főleg: tanújelét adta annak, hogy "szívesen lenne orosz".

19-re
Diurnusnak:

Szerintem a kínaiakat különösen felesleges volt belekeverni a román-magyar viszonyba...

Azt gondolom, hogy nyelvtörvény ide vagy nyelvtörvény oda, a Szlovákiában lakó magyaroknak nem kell betartani ezt a nyelvtörvényt. Tartoztassák le mind a 700.000 magyart!
A szlovákiai magyar pártokan erre kell "mozgósítani" és kampányolni az EU-ban!

Kedves kassai Julis!

Megmondaná nekünk, hogy miként kerültek magyarok a mostani Szlovákiába?

Bocsánat! Julius.
Elirtam véletlenül.

Diurnusnak
Én csak harminc évet éltem a SZU-ban, mint magyar nemzetiségű. A te utadat is majdnem végigjártam, igaz az én utam Taskent, Dusanben után Kabul felé fordult és Kandaharban ért véget. De nem ez a lényeg.
Az orosz nyelvet, egy akkora államban, tudni kellett beszélni. Mégpedig nem akárhogyan. Az elitet az un. összövetségi egyetemen képezték. Ott egy igen érdekes oroszt tanítottak. Most, húsz év után, mikor visszatértem egy rövid időre ide, megint elővettem ezt a nyelvet. Sok ajtó megnyillik előttem, sok vezető előveszi a konyakos üveget és kereszt-apai nevemen szólit. Tény, a szovjet elit két rétegre szakadt: a helyiekre és a központiakra. Nekem is voltak problémáim a nemzettársaimmal, akik nem tanultak meg oroszul azon a szinten, ahogy én beszéltem. Szét is szedték az országot. Hogy jó lett-e nekik? Hát kérem, Oroszország él és virágzik, a többiek meg nyomorognak.
Vagyis tény, ha vinni akartad valamire, meg kellett rendesen tanulnod oroszul.
Csak érdekességként. 34 éves koromban kellett megtanulnom angolul. Egy év alatt sikerült annyira, hogy egy amerikai cégnél kaptam igazgatói állást. Ha vinni akartam valamire ebben az új világban, hát meg kellett tanulnom angolul. Sem az orosz nyelv megtanulását, sem az angol nyelv megtanulását nem érzem nemzeti elnyomásnak.
De ha egy mikronemzet erőlteti rám a nyelvét, aminek semmi hasznát nem veszem, azt már nem kedvelem és ellenkezem.
Vagyis: Ha a szlovák iskolákban az angol nyelvet erőltetnék, egy szavam nem lenne. De ha egy műnyelvet, mert a szlovák az, egy műnyelv, amit ráadásul alig négy millióan (irtózatos tájszólásokkal) beszélnek, hát azt nem szeretem. Teljesen felesleges és semmi haszna.

Szoval minden orszagnak van hatara es van egy nyelv ameyik alami nyelv.A mostani vita csak arol van hogy a szlovak teruleten a alami hivatalok szlovakul fognak beszelni.
Ez talan renben van. Ez aszt jelenti hogy ha az ember nem tud szlovakul akor beszelhet
magyarul is mert a hivatlban dolgozok tudnak magyarul.Egy szoval ha valaki nem tud
magyarul akor a hivatalban dolgozok muszaj hogy tudjynak szlovakul.Tehat az egesz
szlovakiaban muszaj lesz hasznalni az alami nyelvet.A magyar nyelv nincsen sehol sem diszkriminalva mert mgyarul beszelhet mindenki mindenut.Eben az esetben csak csupan arol van szo hogy a szlovakok, szlovakiban mindenut hasznalhatsa a szlovak nyelvet.Vagyis szlovakia teruleten az alami nyelv szlovak nyelv.Angliban a angol,nemetorszagban a nemet es igy tovab.Egyszoval ez normalis dolog az egesz
vilagon. Magyar orszagon a magyar nyel az alami nyelv nincs igazam ?
En gyerek koromban beszeltem szlovakul,magyrul es nemetul kassan egy udvarban
elo gyermek tarsaimamal.Sosem volt kozstunk semi baj a nyel hasznalata miat.
Ezert nem ertem Csaki urat hogy kritizalya Bugar urat mert szlovakul beszelt,szoval ez nevetseges.

Mi köze ennek a posztnak a szlovák nyelvtörvényhez és a felvidéki magyarok súlyos sérelmeihez??!

Már nem először tapasztalom a Terelő Mesternél, hogy ad egy hangzatos címet, aztán egész másról előadja belterjes gondolatait!

25
Julius. A határok szamárságok. Most itt vannak, holnap ott. Az emberek meg maradnak ott és beszélnek, ahogy addig beszéltek. Azért, mert azon a földön most szlovák uralom van, még nem jelenti azt, hogy a föld szlovák. Ha egy szlovák olyan helyre téved, ahol éppen nem beszélnek szlovákul, hát tanuljom meg magyarul. Mior a magyar nyelvre akarták rászoktatni a szlovákokat, nagyon fel tudtak háborodni. Jó volna, ha a szlovákok észrevennék, hogy az alföldet az ott lakókkal együtt kapták és nem egynemzetiságű ország szlovákia.
Tudod, nem szép az egykori "elnyomott" nemzettől, hogy most elnyomóvá válik. Ami pedig a nagy szlovák nyelvet illeti, valami négymillióan beszélik. Mi értelme egy magyarnak megtanulnia? Semmire nem megy vele. Mégha angolt erőltetnék...

Régebben láttam, hogy a szlovák kultúra házában (nem tudom, hogy tulajdonnév-e, mindegy) a Rákóczi úton szerveztek ingyen szlovák nyelvtanfolyamot. Ha most szerveznének ilyesmit, szívesen eljárnék. Nekünk pedig szerveznünk kéne Szlovákiában (nemcsak a Csallóközben vagy Pozsonyban, Kassán, hanem akár Zsolnán is) ingyen magyar nyelvtanfolyamot, magyar filmklubot, koncerteket.
Szerintem nekünk, magyaroknak beszélnünk kéne annak a szomszéd népnek a nyelvét, amelyik határa legközelebb van a lakhelyünkhöz képest, vagy amelyik szimpatikus, vonzó. Vagy épp azt, amelyik a leginkább taszító. Ha így tennénk, és így tennének a szomszéd országok népei is, talán nem lenne esélye tapsot elérni olyan ökörségekkel, mint ez a soviniszta nyelvtörvény.
Elég kínosnak tartom, hogy ez a véleményem és meggyőződésem, mégis csak Ausztria nyelvét töröm a szomszédok nyelvei közül. Szóval ha lenne ingyen tanfolyam, ott lenne a helyem. Sok millió másik magyarral együtt, ahogyan szlovákoknak sem ártana, ha magyarul tudnának beleolvasni Jókai, Mikszáth vagy Madách szövegeibe. Talán a saját hazájukat is megismernék így. Amelyik közös hazánk, Mikszáthnál biztosan.

Juliús, inkább azt magyarázd meg hogy miért vannak érvényben fasiszta diszkriminativ törvények a Felvidéken ? Azt magyarázd meg hogy Kassabélán ahol felmenőim születtek magyarok laktak, most egyetlen magyar sincs. Mikor, kik és miért irtották ki őket ? Hova tünt egymillió felvidéki magyar 60 év alatt ? Hova tüntek a svábok, ruszinok, zsidók és lengyelek ? Mi párzsáz éve befogadtuk a szlovákokat és földet adtunk a saját hazánkban, ahelyett hogy hálásak lennének irtják a magyart , miért ?

Kedves Diurnus !
Én nem kivánok "szalonképes" lenni olyan társaságokban akik nem fogadják el hogy Erdély Magyarország része, még akkor sem ha az illető magyarnak gondolja magát. Kolozsváron a_B. Bolyai Egyetemen végeztem és ott "találtam" ezt a hangzatos nicket, ami nem igazán azt jelenti aminek forditottad, hanem annak a műveltető formája olyan verba causativa.
Meggyöződésem hogy mi akkor is itt leszünk amikor a román és szlovák söpredéknek hire-hamva sem marad.
Kiegyezére nincs szükség, ahogy az 1867-es kiegyezésből is rengeteg kárunk származott.
A szlovákoktól elvárom a hálát amiért befogadtuk a Kárpát medencébe és védelmet nyújtottunk számukra is.

Kedves granicsar ur.A hatarok nem szamarsagog mert a alami hatokat az europai kozoseg es a NATO szervezet is garantalya.
Nem ertem miert nem tudhat egy magyar szarmazasu gyerek szlovakul ,szlovakiaban.
Ha nem tanul meg szlovakul egy oreg bacsi aszt meg tudom erteni. De a gyereknek
csak a magyar nyelv nem eleg azert mert hatarba zarja es nem tud szlovak fo iskolaban
menni a nyel ot gatolja.Nagyon erdekes a kerdese mert szlovakiaba elnek nemetek,
ruszinok,lengyelek es masok is de baj van csak a magyar kisebsegel.
A magyarok szlovakiaban ninscenek elnyova,szlovakiaban van magyar fo iskola
aki elnyova erzi magat az csak politikus Csaki ur es a tarsai.Egyszeru emberek baratok es koztuk nincs semi baj a nyelv kulobseg miat.Egyszeruen baratok delszlovakiaban is.

Svàjcnak van kb 6 millio àllampolgàra és 4 hivatalos nyelve: német, francia, olasz és rétoromàn, azonos jogokkal és kötelességekkel! A rétoromànok szàma 300 ezer!!!! Ahol élnek ott sajàt nyelvükön kiirva a falu nevétöl kezdve az üzletekig és iskolàig, postàig minden. Ehhez néhol az idegenek miatt németül, angolul is. Megszoktam, hogy a legtöbb magyaràzat min. 3 nyelven van nyomtatva, ha üzleti, a politikai 4 nyelven. Erre a svàjciak büszkék és tiszteletben tartjàk egymàs nyelvét és érzéseit! Ezért érzi magàt mindenki ott igazi honpolgàrnak!!!

Nem tudom, már megint a szokásos "kontroll" van a népszabin, mert már hozzászólásom nem ment el.

Szóval, szerintem minden egyéb szájtépés felesleges, a nyelvtörvény lényege a kisebbségek diszkriminálása, de ha mondjuk olyan nagy német kisebbség élne Szlovákiában mint magyar, akkor ilyen törvény bizonyosan nem született volna meg.
Miért: a németek az EU legnagyobb gazdasági hatalmi és politikailag sem lehet nélkülük nyélbe ütni. Nekik csak fel mérgesebben kellett volna odanézni.

Ahany nyelvet tudol anyi szor vagy ember.

Grützi, Georgina, de azért a welsche-t beszélök egy kicsit egyenlöbbnek érzik magukat, mert mennyivel elökelöbb, ha valaki Baselban franciául káromkodik mint németül.

a szlovák nyelvtörvényről nyugodtan megállapítható,hogy szellemiségében a sárga Dávid csillag kötelező hordásának a megfelelője. A többi minden csak üres duma és ezt kell minden európai fórumon hirdetni. Persze Jobbikkal stb a hátunkban nem lesz könnyű sikert elérni,ezt könnyű megjósolni

grüezi, Basel épp arrol hires, hogy kulturvàros, mindkét nyelv jelen van a mindennapokban. A kàromkodàst nem tudom ide sorolni, de erröl lehet vitatkozni....

Húha! Fututeincur, te aztán ki tudod verni a biztosítékot. A helyzet az, hogy a szlávok mintha itt lettek volna akkor, mikor Árpád apánk belovagolt ide, s a legenda szerint megvette Szvapotluktól egy lóért ezt az országot. Tehát nem mi fogadtuk be őket.
Egyébként idétlennek tartom a szlovákok nyelvtörvényét, Július elég esetlenül védi itt, meg csúsztat is: ugyanis Németországban valóban a német, Franciaországban a francia a hivatalos nyelv, de senkit nem büntetnek meg 5.000 €--ra, ha nem németül, vagy franciául szólal meg egy hivatalban, vagy az orvosnál.
A szlovák nyelv? Hát.... nem egy dallamos nyelv, s elég finoman fogalmaztam. Valószínűleg alkalmatlan időmértékes versre, legalábbis én még nem hallottam, hogy lenne ilyen nekik. Irodalmukról sem hallottam sokat, egyetlen írójukat sem ismerem. (A csehektől többet is, a románoktól is.) Maradjunk annyiban, hogy megértem Slotáékat, védeni kell ezt a törpe nyelvet, mert védelem nélkül ez a humorosan csengő(?) nyelv a határok megszűntével hamar elveszne a süllyesztőben.

Július: Magyarországon is sokféle nemzeti kisebbség él. Az igaz, hogy általában csak a nagyszámú kisebbségek / regionális többségek jelentenek problémát. Mert nekik van elég erejük ahhoz, hogy nyelvi jogokat követeljenek maguknak. Ezt a többség problémaként érzékeli. A normális nyugaton is az, hogy nyelvi jogokat adnak, és nem az, hogy a nyelvet tiltsák. Persze restanciánk nekünk is van azzal kapcsolatban, hogy a nagyszámú romaközösségünket integráljuk.

De mégis: Milyen dolog a törvény azon rendelkezése, hogy magyar ügyintéző magyar ügyfelével a hivatalban csak szlovákul beszélhet? Milyen dolog az, hogy a magyar páciens a magyar orvosnak nem mondhatja el magyarul, hogy mi fáj? Milyen dolog az, ha mégis elmondja, akkor 5000 euró is lehet a bírság? Milyen dolog az, hogy nyelvrendőrséget állítanak fel? Lehallgatják és feljelentik a szabálysértőket, mert magyarul mertek beszélni? Mint a "régi, szép" időkben? Ez a 21. század?

És milyen dolog az, hogy magyarországi turistákat Szlovákiában megszólnak, hogy "na Slovensku po slovenský" (Szlovákiában szlovákul)? A 21. században? Európai Unió? Milyen dolog az, hogy Németországban, amikor egy szlovákiai magyar sráccal magyarul beszéltem, akkor szlovákok rámszóltak, hogy "Was ist das denn?" (Ez meg micsoda?). És utána mondták, hogy "entweder Deutsch oder Slowakisch" (vagy németül vagy szlovákul)? Ez csak néhány hónapja történt. Az milyen dolog, hogy fórumokon lehet olvasni, hogy szlovákiai munkahelyeken magyarokat megfenyegettek, ha legközelebb magyarul beszélnek egymás között, akkor kirúgják őket? Ez a 21. század? Ez a sokszínű, soknyelvű Európa?

És végül: az milyen dolog, hogy egy szlovák párt, aminek annyi a programja, hogy a szlovákiai és a magyarországi magyarokat gyalázza, 15%-kal bekerülhet a parlamentbe és a kormányba?

Súlyos gondok vannak odaát (is)...

Georgina, a káromkodás azért jutott az eszembe, mivel mi németként szoktunk Baselban megfordulni, és volt egy kis közlekedési afferünk ott, szóval egy kicsit nekünk jöttek, a delikvens pedig elkezdett franciául dicsérni minket, az hive, hogy. Pechje volt, mert én nem beszélek ugyan franciául folyékonyan (érteni mindent megértettem), de a fiam igen. Az illetö végülis feladta, és átváltott a helyi dialektusra.

Különben mostanában igen ki vannak rúgva a németekre, mert nagyon sokan mennek Svájcba dolgozni, a többség magasan kvalifikált és zsiros állásokba ülnek be.

Julius
Tavaly ilyenkor még Pozsonyban dolgoztam. A Michalska utcában laktam a magyar országgyülés épülete mellett. Egy nagy nemzetközi cégnél voltam vezető. A vezetőtársaim németek, lengyelek és egy orosz volt, Meg én, nem magyarországi magyar. A szlovákokkal egész jól tudtam beszélni, mivel ruszinból és oroszból szépen kikeverhető. A legnagyobb örömömre volt ott egy kelet szlovákiai fiatalember, akiről kiderült, hogy ruszin. Nagy élvezettel beszéltem vele, de egy idő után már szlovákul válaszolt. Aztán kint a folyosón azt mondta, hogy fél az anyanyelvén beszélni, mert a szlovákok megszólják. Szóval van baj nálatok jócskán. Sovén, elnyomó félfasiszta banda vagytok.
Az államhatárok? Tudod, elmondtam itt már egy párszor. A nagypapám egy olyan országban született, amelyik már nincs. A papám egy olyan országban, amelyik már nincs. Én is egy olyan országban születtem, amelyik már nincs. Mind a hárman ugyanazon a helyen születtünk. Na vigyázz csak, hogy a te garantáld államhatárodat meg legyen meg egy generáció után is. Ahogy ti ottan viselkedtek, hát nem sok reményt füzök hozzá. Nyugodj meg, nem akarok én semmi rosszat a szlovákoknak, de nem szabad nektek önnálló államot adni, mert nem tudtok viselkedni.
Zrozumil? Kity nyi, zmozsu tobi i po nashomu razyasniti.

Juliús, inkább azt magyarázd meg hogy miért vannak érvényben fasiszta diszkriminativ törvények a Felvidéken ? Azt magyarázd meg hogy Kassabélán ahol felmenőim születtek magyarok laktak, most egyetlen magyar sincs. Mikor, kik és miért irtották ki őket ? Hova tünt egymillió felvidéki magyar 60 év alatt ? Hova tüntek a svábok, ruszinok, zsidók és lengyelek ? Mi pár száz éve befogadtuk a szlovákokat és földet adtunk a saját hazánkban, ahelyett hogy hálásak lennének irtják a magyart , miért ?

Juliús (jövő hónapban Augusztus leszel ?), a nagy szlovák történelemben volt egy első Szlovákia Tiso alatt. akkor a legvadabb fasiszta diktatura tombolt, még a német nácik is megdöbbentek az 1942-es "zsidótalanitási" szlovák megoldástól. Egyedül gróf Ezsterházi Péter tiltakozott a zsidótörvények ellen, a II vh után koholt vádak alapján antiszemitizmus vádjával bebörtönöztétek.
Most jön a nyelvrendőrség, ha egy magyar bemegy Pozsonyban egy kávéházban és magyarul kér egy kávét 5.000 euróra lehet megbüntetni, az a második szlovák állam ugyanolyan fasiszta mint az első, miért ?

Kedves Frank ! Ha igaz a Fehér Ló mondája akkor Szvatopluk morva volt és nem szlovák.
A korabeli események ismeretében a morvák mint szomszéd nép jóban akartak lenni a hatalmas magyar szomszéddal, mi sem akartunk tölük semmit, gondolom kaphatott ajándékba egy fehér lovat a morva kapitány, örülhetett is neki hiszen a lovat sem nagyon ismerték. A mai buta tótok hajlamosak a görögöket is szlováknak nézni, meg is ünneplik Cirilt és Metódot a két görög szerzetest és egy büdős nagy hazugságot kötöttek a két hittéritőhöz.

ERDÉLY ÉS RÉSZEINEK ( A PARTIUMNAK ) TRAGÉDIÁJA

A trianoni békediktátum aláírása, kényszerelfogadása (l920.VI. 4.) idején Magyarország szerves részében: Erdélyben és részeiben, un. Partiumban* ( továbbiakban: Partium ) három nemzet élt: a magyar, a székely-magyar, a szász (német) és a nemzetnek nem tekintett román.

Az 1910. évi magyar népszámlálás adatai szerint, az egyes anyanyelvekhez tartozók száma Erdélyben:

— magyar 1.661.805 31,6 %

— szász/német 564.789 10,8%

— román 2.829.453 53,8 %

— szlovák,cseh 42.000 0,8%

— rutén/ruszin 20.482 0,4%

— szerb, horvát 54.055 1,0%

— egyéb 84.882 1,6 %

Összesen: 5.257.467 fő. 100 %

A magyarságot, ideértve a székely-magyarságot is, kitevő 31,6 % közvetlenül az I. világháború (1914-1918) előtt és után, magasabb volt. 1910-től a trianoni békediktátum kényszeraláírásáig eltelt 10 év. Ez alatt az idő alatt Erdélyben és a Pártiumban ahol a magyarság természetes szaporulata mindég magasabb arányú volt, és a belső és a külső vándorlások alakulása is elő -

1/ Partium, Erdély különállása idején az erdélyi szabadság nagy vonzerőt gyakorolt a vele határos magyar vármegyékre s több - kevesebb rnagyarorsz terület az erdélyi fejedelemséghez csatlakozott. Mivel az erdélyi fejedelem a Principes Transylvaniae dominus címet használta, az ő tényleges uralma alatt levő magyar területeket Partiumnak kezdték nevezni. A Partium neve később állandósult s Kraszna, Középszolnok és Zaránd vármegyék Kővár vidéke és Zilah városa tartoztak hozzá. Az 1848-as VI. t.c. ezt a területet visszacsatolta Magyarországhoz. Az 1849-et követő osztrák abszolutizmus ismét egyesítette Erdéllyel. Csak 1861-ben csatolták újból vissza Magyarországhoz.

segítette a magyarság számbeli gyarapodását, a románság számaránya nem lehetett több 48,5—49,5 %-nál, mivel az I. világháború kitörésétől (1914 ) 1910-ig visszamenőleg, majd Romániának az I. világháborúba való belépése (1916) után, a románság tömegesen hagyta el Erdélyt és a Partiumot s telepedett meg akkori Ó-Romániában, az un. Regátban (Királyságban). Csak 1900 és 1914 között, l4 év alatt, 143.000 román nemzetiségtiségű vánderolt ki Erdélyből és a Partiumból Ó-Romániába. 1916 őszén, amikor az Ezdélybe betört román hadsereget a központi hatalmak haderői tönkreverték és kiszorították onnan, a határmenti román lakosság tömegesen hagyta el Erdélyt és a Partiumot. Ennek a helyzetnek a következményeként 1918-ban, majd 1920-ban, a békediktátum aláirásakor Erdélyben és a Partiumban, a románság nem lehetett abszolút többségben. A békediktátumot megalkotó nagyhatalmak, nem fogadták el a magyarságnak népszavazás elrendelésére előterjesztett javslatát, igényét. Ezzel a békediktátum alkotói elkövették azt a hibát, hogy Erdély és a Partium románságát, a statisztikatudomány elvével ellentétben, nem arányították Magyarország összlakosságához, súlyosan vétve ezzel az un. többségi lakossághoz való viszonyítás elve, törvénye ellen.

Románia kizárólag az Erdélyben és a Partiumban élő csupán vélt többségre alapozott trianoni békediktátum alapján, a történelmi – a tényleges - Erdélynél, amelynek területe 57.000 km2 volt, 46.000 km többet, összesen 103.000 km2 területet kapott ajándékul, elrabolva ezzel Magyarországtól a nagy magyar alföld csak magyarság által lakott keleti részét.

A magyar honfoglaláskor (895) Erdélyben román népesség nem volt. Hogy 1910-re mégis honnan ás hogyan került Erdélybe és a Partiumba annyi román, hogy számaránya - kétségtelenül 53,8 százalék lett, szolgáljanak a következő történelmi tények:

A magyar, honalapitó Árpádházi királyok uralkodása alatt (l000-1301) — okleveles források szerint — Erdélyben csak XIII. században jelennek meg. Magyarországon a róluk szóló első okleveles említés 1210-ből való.

III. Endre király (1290 — 1301) 1293-ban tudni akarta, hogy országában, annak keleti részében, Erdélyben hány vlach (olacos) él. Ezért ezeket Székes nevü birtokára telepíttette. Ez a birtok 36.000 katasztrális hold (kh) volt. Egy család 10 kh-t kapott. Egy családot az általánosan elfogadott számítási mód szerint 4,5-5 főnek véve, 3600 család 16-18.000 fő lehetett. Ennek az adatnak a helyességét bizonyítja a mindössze 30 évvel későbbi pápai tizedszedő lajstrom is, amely szerint Magyarország Erdélynek nevezett területén:

— 310.000 magyar és székely-magyar katolikus,

— 21.000 szász /német/ katolikus, és

— 18.000 vlach /olacos/, azaz román ortodox (görögkeleti) lakos élt.

Több mint egy évszázad multán, a Hunyadiak idejében - 1446 ás 1490 között - az egyre növekvő adóterhek és rabszolga sorsuk miatt, állandósult a két szomszéd román vajdaságból: Havasalföldről és Moldvából a. románok menekülése, beszivárgása, betelepedése Erdélybe. Így Mátyás király (1458—1490) halála után Erdélyben, a már bemutatott vallási megoszlás szerinti népesség összetétel nagymértékben megváltozott: a magyar és a székely—magyar elem mintegy 100.000 fővel csökkent, a szász /német/ viszont 79.000, a román 82.000 fővel gyarapodott. A magyar és székely—magyar elem száma csökkent, mivel midkettő országos terhet is viselt: katonáskodott, háborút viselt és adót fizetett. Így, ilyen körülmények között folyton fogyott. A román akkor még nem volt hadra fogható elem, a szász‚ (német) elem az országrész gondjainak rendezésében pedig olyan rnértéklettel vett részt kiváltságokkal gazdagon ellátott életében (szász autonómia)‚hogy magyer, székely-magyar fogyással szemben csak gyarapodhatott és számarányában emelkedhetett.

A mohácsi vész (1526) után, az önálló Erdélyi Fejedelemség szervezésekor - 1541 után - Verancsics Antal (1504—1573) tudós, bíbornok, esztergomi érsek szerint is, románok lélekszáma “akkora lehetett, mint bármelyiké a másik három nemzet közül. Erdély lakosságának tehát mintegy ¼-e lehetett román.

Báthori Endre (András) fejedelem (1598 – 1599) fölött az 1599. évi schellenberki (schellenbergi) csatában győztes Vitéz Mihály (Mihai Viteazul) havasalföldi vajdának (1593 - 1601 (11 hónapig tartott Erdély fölötti uralma alatt nem volt “csekély” sem a magyar, sem a székely-magyar elmenekültek száma.

Mihály vajdát Básta osztrák császári hadvezér 1601-ben Erdélyben megölette. Bástát viszont Székely Mózes kiűzte Erdélyből ből s átvette fölötte e hatalmat. Básta ezért Erdélybe hívta Radu Serban havasalföldi vajdát, aki valóságos emberirtást végzett a magyar és székely-magyar — elsősorban előkelők között, nem kímélve ezek tömegeit sem. Erdély összlakossága így l600-as évek elején alig lehetett több 5-600.000 főnél.

A schellenberki (schellenbergi) vereség és Básta bukása között eltelt időszak (1599.X.31-l604) alatt Erdély megyar parssztsága és székely-magyar parasztsága annyira megfogyatkozott, hogy összefüggő tömegből kisebb-nagyobb népszigetekké változott. Szamosközy István (?—l612), a gyulafehérvári magyar római katolikus káptalan levéltárnoka szerint: A Habsburg ura lom (Basta uralma) idején Gyulafehérváron, a volt gazdag városban, csak koldusszegény nép, városok helyett falvak, megművelt földek helyett pusztaságok, emberek helyett vlachok, falvak helyett sövénykerítések, épületek helyett kalyibák, állam helyet rút barbárság volt található. (Szamosközy István: Erdély története l598-l599, l603. Magyar Helikon II.Kiadás, l977. 260. o.)

Az l597-1598. évi tatárjárás nyitotta meg a Körösök és a Szamos völgyében a nagyszabású román betelepedést. Bihar és Csongrád vármegyékről tudott, hogy Ősi Árpádkori magyarságukat ezek a tatárjárások ölték meg, vitték örök rabságba.

Erdély magyarságának és székely-magyarságának helyzetét súlyosbította a „cuius regio, eius religio” elve. A volt római katolikusok egy része, nem fogadta el az új hit, a reformáció puritánizmusától áthatott istentiszteleti rendjét. Átpártoltak a helységük román görögkeleti (ortodox), később görögkatolikus egyházába. Ha ők maguk, az átpártoltak, esetleg nem is, de utódai szinte kivétel nélkül mind románok lettek örökre!...

A magyar Erdélyben az egész középkorban és ezt követően is‚ érvényesült a hűbérbirtokok adományozásának a gyekorlata, havasalföldi és moldvai vajdák megsegítésére, oltalmazására. Magyarország és a két román vajdaság között ugyanis már a XII—XIII. századba visszanyaló un. hűbéri-hűbéresi viszony alakult ki. Ebben a viszonyban a magyar királyok és olykor-olyker erdélyi magyar fejedelmek voltak a hűbérurak, a román vajdák pedig a hitbéresek, a vazallusok. Ez a viszony a magyar királyok és az erdélyi magyar fejedelmek hatalmasságának, Magyarország gazdasági-szellemi-társadalmi és politikai fejlettségének, különösen katonai erejének az elismerésén alapult védekezés gyanánt azzal a veszéllyel szemben, amely az akkor hatalmas török birodalom terjedésének következményeként alakult ki a két román vajdaság kötvetlen közelében. Ugyanakkor ez a viszony közel öt évszázadon át Erdélyben és a Partiumban is hozzájárult a zavartalan román beszivárgás, bemenekülés és megtelepedés elősegítéséhez és a gazdasági megalapozásához is, minthogy e bejöttek és megtelepedettek nagy kiterjedésű birtokokhoz jutottak hozzá.Az ezeken a birtokokon létesült román egyházak hajszálgyökerek lettek Erdély, valamint a Partium és a vajdaságok románsága között.

Az Erdélybe és a Partiumba való bemenekülés, beszivárgás, de behívás is folytatódott az alatt a több mint száz évig tartó korszak alatt sem (Havasalföld 1714-1821, Moldva 1709-1821), sőt akkor volt a legnagyobb arányú, amelyben a két román vajdaság élén a Porta által súlyos pénzösszegek ellenében küldött görögök lehettek vajdák.

Az 1718. évi pozsareváci békében a Magyarországnak visszaszerzett, volt színmagyar lakosságú Temesi Bánságban - az 1723. évi népszámlálás adatai szerint — 25.000 beszivárgott, odabujdosott, ott letelepedett román és szerb lakost talál

A Szlovak nyelv torveny csak a hivatalokat es ot dolgozo emberektol el varja hogy a szlovak nelv alami nyelv legyen.De sehol sem nics kizarva hogyha valaki magyarul akar beszelni akor nygotan magyarul fog beszelni.De a papirok szlovakul es mygyarul lesznek leirva.Tehat hol van a baj.Ha valaki a korhazba el fogja mondani a panaszait akor a doktor meg foja ertemi azert mert ot vagyis kelet szlovakian tudnak magyarul.
A diszkutaloktol kaptam egy kerdest hogy honnan jotek a szlovakok.A karpat medenceben be jottek a magyrok Attilaval.It mar eltek szlovakok.Tehat aki bejott az a magyarok voltak.A Tiszo idoszak fasista idoszak volt de a Magyar foldon is fasista korszak volt.Kassan a nyilasok fel akasztotak nehany tiz embert a fo utcai fakra.
Asztan be jottek az oroszok.Nem vagyok ruszin de szlovak vagyok.Tehat ne pidskakuj risnacsku !/granicasar/.A Szlovak es Magyar totenetben sok baj tortent a ket orszag
egyut eleseben. Szerintem eszt el kel felejteni es uj korszakot kel az uj Europaban elni
mert ha a volt bajokat fogjuk apolni akkor soha sem lesz baratsag a ket orszag kozot.
Uj fasistak vannak Szlovakiban is de Magyar oszagban is.
Tehat a kesres arol szo hogy mit fogunk valaszatani.Nem normalis az sem ha szlovak
orszag gyules magyar szarmazasu tagjai a magyar orszag gyulesen kapjanak eszet hogy
mit csinaljanak.Ez a belso politikaban kulso beavatkozas a magyar reszrol.
Szoval az autonomiat el kel felejteni.Szlovakia egy Europia unio tagja ugy mint Magyaroszag.Tehat itt kozosen kel dolgozni hogy az emberek eben a krizisban jol eljenek
minden krizist at lehet elni ugy hogy a szlovak magyar baratsag meg maradjon.

Diurnus a mélységes múltról anekdotázik, pedig bizony a szlovák nyelvtörvény, egyáltalán a szlovákok elmúlt néhány évi "magyarpolitikája" nem a múltról szól. Hanem erről a szoclib hét évről, ami nem csak erkölcsi, gazdasági, kulturális, közbiztonsági mélypont az ország rendszerváltás utáni történetében, hanem külpolitikai is. Egy minden ízében meggyengült, érdekérvényesítésre képtelen ország dilettáns vezetésére adott válasz a szomszédos országok, így Szlovákia részéről is. Mert bizony a nemzetek, országok közössége sajnos már csak ilyen, a kezdetektől fogva úgy működik, mint a kisiskolások osztálya, a leggyengébbet azonnal kiszúrják maguknak, aztán gyepálják, ahol érik. Ennek egyenes következménye aztán, hogy népek jönnek, mennek, mi most éppen menőben vagyunk. Amúgy pedig ezt hívják világtörténelemnek, kedves Diurnus...

46
Dobre hovorish abe ye jedna hiba. To ye slovensky hto pidskakuyut I zabuli shto koli to buli takimi zhebrakami aki zaraz madjari da russini. Kity pride chas to vam pripomnyat.
Ki volt itt először, ki nem, sokáig lehet vitatkozni. Arról is, hogy kerültek a szlovákok oda, ahol most vannak. A történelmi iratok szerint a legtöbbjüket soltészek fogdosták össze és telepítették le erdőirtásra. Hogy előtte kik éltek arra? Hát valszeg igaz lehet az, hogy fehér horvátok, de legtöbbnyire senki.
Csak megemlitem, mikor a magyarok modern nemzetállamot akartak létrehozni, pont a szlovákok tiltakoztak a magyar nyelv államnyelvé tétele ellen. Pedig azok a törvények közel sem voltak olyan szigoruak, mint a mostani szlováknyelv törvények. Az elvárható, hogy szlovákia bármelyik hivatalában lehessen szlovákul beszélő ügyintézőt találni, de viszont az is elvárható lenne, hogy magyarul beszélőt is. Elvégre sem a Csehszlovák időszak alatt, sem a magyar királyság idején ez nem volt probléma.
Elvégre nem kell elfelejteni, hogy szlovákiát erőszakkal választották le egy szuverén állam területéről mégpedig mesterséges határok között. Ma, mikor ezt teszik pld. Koszovóban, a Szlovákok az elsők, akik tiltakoznak ez ellen. Pedig ők maguk is így szereztek államot.
Ja, én nem dicsekednék azzal, hogy szlovák vagyok. Szlovákián kívűl nem valami nagy dicsőség annak lenni. Abo kity mayes dyaki pidskochiti, tak skochi sobi na zdorotye :)

gróf eszterházi péter... János volt az, és Esterházy. Gãoazã... Mit terjesztesz olyan tévedéseket, hogy Erdély Magyarország része? Annyira, mint Romániáé. Erdélyország született külön fejedelemség (volt, szegény).
Egyes szavaidból úgy tűnik, Székelyföldön nőttél fel. Szégyent hozol erre a földre. .

Érdemes valamilyen történelmi könyvben megnézni egy osztrák-magyar pénzt. Legalább hat nyelven volt rajta szöveg. De még az ötforintos Kossuth-bankón is rajta volt, hpgy pet zloty, amiből minden szláv érthette, hogy fünf Guldenről van szó.

Kb. negyedszázaddal ezelőtt láttam Zürichben egy Párizs ég? című, 2944-ben játszódó filmet. Akkor láttam, mit jelent az európai hozzáállás. Minden zürichi tud németül és ért franciául, vagy fordítva. A filmben egyes szereplők franciául, mások németül beszéltek, végülis a megszállt Párizsban játszódott. Végig feliratozták, a frasncia szöveget németül, a németet franciául.
Szófiában viszont láttam egy jugoszláv filmet. Ezt is feliratozták. Nem vagyok valami nagy szláv nyelvtudós, de azt láttam, hogy pont az írják ki, amit mondanak. Csodálkozva mondtam a vendéglátómnak, hogy jé, mennyire hasonlít a szerb a bolgárra, sose hittem volna. Hát... az nem ilyen egyszerű. Ez nem szerb film volt, hanem macedón. Ami gyakorlatilag bolgár mint nyelv, mindenki érti, de politikai okokból feliratozni kell bolgár közönségnek... Na, ekkor láttam, mi a különbség Európa és a Balkán között.
A nyelvek mai formájukat a XVIII-XIX. században nyerték el, mindenütt. A szlovák irodalmi nyelvet is cseh műveltségű szlovák papok alkották meg a maguk vallási irányzatához módosítva és szabályozva a helyi nyelvjárásokból. De ez történt a némettel is, sőt, Kazinc-
zyék korában a magyarral. Amit ma beszélünk - jobb pillanatainkban -, az 1800 körüli felső-magyarországi és erdélyi nyelvjárás irodalmi nyelvvé formálva.

Felvidéki magyar vagyok.
Ha végigolvasom a reakciókat vegyes érzéseim vannak.
Sajnos az elmult idöszak az összeomlások időszaka volt minden értelemben.
Magyarországon mintha még mindig nem ébredtek volna fel az emberek. Pozitiv hogy sokan felkapják a fejüket arra ami nálunk történik, de ha ez csak most van, akkor nem más mint értelmetlen jajagatás, siránkozás valami felett ami visszafordithatatlan.
Ha történelmi távalatokbol akarjuk a dolgot szemlélni a dolgot meg kell álapittani
az elmult 90 évben a szlovákok hihetetlen tempóban fejlődtek, erősödtek, gazdagodtak, nőttek.
A magyarok ugyanez idő alatt gyengültek, pusztultak, fogytak, szegényedtek, leépültek.

Itt ahol élek, ezt naponta látom. Ha átmegyek magyarországra talán mégjobban.
Mindaz ami most történik enek a folyamatnak a része.
Itt az idő fellébredni és elkezdeni gondolkodni!
magyarországon ne csak akkor gondoljanak ránk amikor ilyen botrányos dolog van!
Mindez okos átgondolt nemzetpolitikával megelőzhető lett volna, csak sajnos ennek az előfeltételei sincsenk meg.
Az elmult időszak magyarországi kormányzása felszámolt mindent amit a rendszérváltás után sikerült elérni.
Szlovákiában pedig az asszimiláció erősödik, a magyar közösség érzi, senki nem támogat minket.
amit a szélsőjobb csinál, az mégjobban gyengitt minket.
Döbbenetes hogy titeket nem érdekel a valős helyzetünk.

45:SHSHS írásához
Örülök minden adattárnak. SHSHS írásának irályát, nézetét jól ismerem -- többek között Domokos Pál Pétertől, a könyveiből és hosszú beszélgetéseinkből. (Annak idején fölkértek, hogy a Jurta-színházban, a nyilvános beszélgetésen legyek Domokos Pál Péter házigazdája; én egyetlen feltételemhez ragaszkodtam: ne nevezze a románokat oláhoknak. Persze jól tudtam: filológiailag és etimológiailag nincs semmi becsmérlő az "oláh"-ban, ugyanaz a gyöke, mint az "olasz"-nak, amelynek semmi gúnyos, lenéző zöngéje nincsen, noha ugyanúgy a "vlah"-ból ered, mint az "oláh".[Az ófelnémet 'walah', 'walh' idegent, keltát, románt jelentett, és tkp. a latin 'Volcae' kelta törzsnévre vezethető vissza; elterjedni föltehetőleg szláv átvételének köszönhető, a magyarba vszínűleg a bolgárból, szerbből, horvátból, szlovénből került át.] Az etimológia azonban nem befolyásolhatja azt a tényt, hogy a románokat sérti a kifejezés. Mi, magyarok sem viseljük el, ha a románok bennünket 'boangin'-nak vagy 'bozgor'-nak neveznek, noha még mindig nem egyértelmű a kifejezés eredete és hajdani értelme. Írásban csak a legsovinisztább román szerzők használják a megnevezésünkre. Érthető tehát, ha arra kértem Domokos Pál Pétert, hogy ne használja a Jurtában. Nem sikerült lebeszélnem, tehát nem én lettem a házigazdája. Holott igen nagyra becsülöm, becsültem Őt, például a (moldvai) csángók eredetének, történetének kutatásában szerzett hallatlan érdemeiért.
(A kérdést nem ismerőknek most csak annyit, hogy DPP szerint a csángók erőszakos románosítását nem a román állam vagy a román nacionalisták kezdték meg, hanem a Vatikán, a római katolikus egyház, mégpedig, úgymond, abból kiindulva, h. a görög-keleti (ortodox) területeken nem sikerült a római katolicizmusnak teret nyernie -- de Moldvában mégis van akár 200 000-re is becsülhető létszámú római katolikus: a csángók. (A bukovinai csángók egy része -- Andrásfalva, Istensegíts stb. lakossága -- református.) Ha őket sikerül románosítani, van Erdélyben egy erős, románajkú és nemzetiségű római katolikus ék. Olasz papokat küldtek, akik könnyen megtanultak románul -- a többit most hagyjuk. Csak annyit teszek hozzá, hogy a csángók templomaiban tehát románul prédikáltak a papok, a magyar nyelv "az ördög nyelve" lett stb. Ezért is ragaszkodtam ahhoz, a romániai magyar és német TV-szerkesztőség vezetőjeként, hogy a heti 20 percről heti 180 percesre növelt magyar adás (lásd alább a kiegészítést) az ú. n. I. (országos) programon jelenjék meg, amely tehát a csángó vidéken is "fogható".
A II. világháború után a Magyar Népi Szövetség kezdeményezésére -- melyet a közoktatásban akkor egy magyar miniszterhelyettes is képviselt -- számos (talán túlzó adatok szerint mintegy száz) magyar iskola létesült a modvai csángó falvakban.
Ceausescu idején, a hetvenes években jelent meg Dumitru Martinas könyve arról, h. a csángók tkp. "elmagyarosított románok". Hogy a színromán Moldvában (melyben némi orosz, ukrán, gagauz-török, s részben német anyanyelvű zsidó lakosság is élt), kik "magyarosíthattak" el mintegy kétszázezer románt, arra Martinas tanár úr sem adott magyarázatot. Könyve azonban a rendőrség és az államvédelem (milícia és securitate) egységeiben a képzés egyik bibliográfiája volt.
Nem vagyok biztos abban, hogy az shssh bemutatta fenti történelmi helyzetkép minden ízében vitathatatlan. Nem nyitok vitát, fölvetek inkább egy általa nem érintett tételt. Joggal vagyunk büszkék arra, hogy a világon először a vallásszabadságot 1568-ban, Tordán "kiáltották ki". (Tehát előbb. mint a IV. Henrik francia király 1598-as Nantes-i ediktuma.) Csakhogy ebből mi teljesem kihagytuk a görögkeleti (ortodox) vallást.

Kiegészítés a romániai magyar televíziós műsorról szóló sorokhoz: a szerkesztőség jobb időszakokban kivívta a délelőtti ismétlőműsorhoz való jogát is, aminek követelése Sepsiszentgyörgy nagy (főleg textil- és dohány-) gyárainak munkásaitól indult ki, hiszen a mindenkor délutáni magyar műsort a délutáni műszakban dolgozók sose láthatták, és akkor még Erdély nagy részében semmilyen más magyar nyelvű TV-műsor nem volt fogható.

Mar nem akartam diszkutalni de el olvastam egy par uj cikket a nyel tudasrol a mygyar
fo iskolakba ahol botranyosnak tarjak ha nem kapjak meg az oklevelet ozok akik nem tanultak meg ha jol etretem az egyik idegen nyelvet.Szerintem ngyon igaza van fo iskolanak.Nalunk Szlovakiaban el vegzi a fo iskolat az a diak is aki nem tud rendesen szlovakul.Sot tovab tanul es akkor sem tud szlovakul hiba nelkul.Doktoratus halgato!
A fo iskolan tanit angolul a kulfodi diakokat ,de szlovak nyelven is az orvos halgatognak eloadast tart,neha kinevetik, a halgatok akik fogorvosok es orvosok lesznek. Kosztuk van sok mgyar szarmazasu foiskolas.Egyszoval a magyar nyelvu alap iskolak nem tanitotak meg eszt gyereket szlovakul.Igy a fo iskolan tanulo magyar gyerekeknek nagy problemat okoz meg erteni a tan anyagot.Azert egesz szovegeket meg tanulnak ugy hogy sokszor nem ertik hogy mit jelent nehany szo.
Szlovakia az Europa unio tagja,van hatara es vanak polgarok.Szlovakok,Magyarok,Nemetek ,Ciganyok,Lengyelek,Ukrainok,Csehek es mas
szarmazasu lakosok.De ezek mind Szlovakia alam polgarok.
Ez az uj nyel torveny el akarja erni hogy a alam nyelvet az egesz Szlokiaban hasznalyak
ezek a alm polgarok ugy hogy meg tudjak egyast erteni.Azert ez a alami nyel kotelezo lesz szeptember elseetol.Minden orszagnak Europaban van alami nyelv.
Ezen senki sešm fog semit valtoztatni.Mer nem elunk az Osztrak - Magyar monarhiaban
most nem 1848 van hanem 2009.Az alam torveny Szlovakia belugye.!!!

Bocsanatot kerek a hibak miat.

Ha a Magyarországon élő szlovákoknak joguk van szlovákul intézni hivatalos ügyeiket, alapvetően elvárható, hogy a szlovákok ezt viszonozzák. Ha nem, nem.

Ez nem matekverseny. Aki ügyet intéz, lényegében egyedül van. Ő nem tehet arról (nem befolyásolhatja a megítélését), hogy még hány hasonló anyanyelvű vagyon az adott országban.

Ja! De a BÜNTETÉS tutira pofátlanság, mert ilyesmi biztos, hogy nincs nálunk. Legfeljebb kiröhögik, aki szlovákul próbálkozik.

Kedves Diurnus, biztos növekedni fog az elvándorlás és asszimiláció a vegzálás hatására. Nem hogy lehet, hanem valóban az a cél: etnikailag egynemű állam nem szláv nemzetiségek nélkül. Elég csak elolvasni akár hobbi szinten Csehszlovákia kialakulásának történelmét. Sokat ír erről csehül Josef Chocholaty Gröger . Azért pesszimistának nem kell lennünk, sikerült nekik kiűzni 3,5 millió német anyanyelvűt (több mint százezer halálos áldozattal békeidőben). Gyakorlatilag a német kisebbség Csehorszában és Szlovákiában megszűnt. Akkor miről hablatyol itt ez a Julius nevezetű egyén? Kassán németek csak legfeljebb a II. világhború végéig lehettek, utána a benesi dekrétumok kiseperték őket. Hogy a magyarok nem akarnak szlovákul tanulni? Engem Kassán a Puskinova utcai szlovák általános iskolában a szlovák nyelvet és annak szeretetét egy magyar származású pedagógusnő (Ru....y, lányát mesének hívták) sulykolta belém-belénk. Valaki előttem a szlovák nyelvet ócsárolta, nem szép dolog. Mindenkinek a saját anyanyelve a legszebb, legédesebb. A szlovákoknak a magyarokkal van bajuk, nem hiába itt kifogásolja az itt kommentelő a az egyetemi oktató magyar akcentusát. Számos helyen a világon oktatnak magyar tanárok idegen nyelven és nem röhögik ki akcentusa miatt. De ez intelligencia kérdése. Végül én is a kivonulás" mellett döntöttem. Senki se szidja, ócsárolja édesanyám nyelvét. Arról már nem s szólva, hogy manapság a nagy demokráciában, a nagy Európai Unióban magyarul megszólalni Szlovákiában, közterületen kockázatos. Eljövetelemmel semmit sem felejtette, semmit sem sajnálok, semmit sem veszítettem.

Javítás: Azért pesszimistának nem kell lennünk, mivel mi számottevő kisebbségként megmaradtunk. A magyar származású pedagógusnő (Ru....y, lányát Emesének hívták).